Ki jelentkezhet plazmadonornak?

A vérplazma nélkülözhetetlen alapanyag számos életmentő gyógyszer elkészítéséhez, ezért kiemelten fontos, hogy az kockázatoktól mentes, egészséges donortól származzon. Ahhoz, hogy valaki plazmaadó lehessen, először egy alapos alkalmassági vizsgálaton kell átesnie, illetve a későbbiekben is rendszeresen ellenőrizve lesz az egészségi állapotát.

Vannak olyan egészségügyi és életmódbeli tényezők, amelyek kizárhatják a plazmaadás lehetőségét, esetleg szüneteltetésre kényszerítik a donort. A jó hír, hogy ezek között akadnak olyanok, amelyek csak átmenetiek, és egy kis idő elteltével mégis lehetőség nyílik újra a plazmaadásra. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a plazmaadás szigorú orvosi követelményekhez kötött, és nem mindenki alkalmas rá – még akkor sem, ha elkötelezett segítő szándékkal érkezik.

A plazmaadásnál – hasonlóan a véradáshoz – több egészségügyi feltételnek is meg kell felelned. Ezeket egy átfogó orvosi vizsgálat során ellenőrizzük, és csak akkor válhatsz plazmaadóvá, ha minden követelménynek megfelelsz.

Lássuk, melyek ezek a feltételek:

1. Életkor

Csak nagykorú, azaz a 18. életévét betöltött személy adhat plazmát egészen 60 éves korig bezárólag. 60 éves kor felett már nem lehet jelentkezni plazmaadónak, aki viszont előtte már donor volt és rendszeresen adott plazmát, az 65 éves koráig még folytathatja.

2. Testsúly

Fontos, hogy a testsúlyod 50 és 150 kg között legyen, viszont azért, hogy pontosabb eredményt kapjunk, ezért a CSL-nél emellett BMI-indexet is nézünk, amely a testsúlyból és magasságból számolódik ki.

Ennek az értéke 18,5-40 között kell, hogy legyen, csak ebben az esetbe engedélyezett a plazmaadás.

Számold ki a BMI-indexed ide kattintva. 

Első plazmaadásnál rögzíti a centrumorvos a testmagasságot és a testsúlyt, a rendszer ez alapján számolja ki a BMI-t. Ezt minden plazmaadás előtt meg fog neked nézni. Ha nem megfelelő, akkor automatikusan kizárásra kerül a donor. Akkor se aggódj, ha nem fértél bele a referencia értékbe, ugyanis, ha következő alkalommal már megfelelő lesz a BMI-d, akkor engedélyezzük a plazmaadást.

3. Egészségbiztosítás (TAJ kártya)

Egészségbiztosítással nem muszáj rendelkezned, de TAJ számmal mindenképp, amit első alkalommal magaddal is kell hoznod.

Mi van akkor, ha nincs TAJ kártyád?

Ha nincs fizikális kártyád, akkor olyan hivatalos papírt (pl.: orvosi lelet, stb.) hozz magaddal, amin rajta van a TAJ, illetve a személyi igazolvány számod.

4. Lakóhely

Magyarországi lakcímet vagy tartózkodási címet igazoló hivatalos dokumentummal kell, hogy rendelkezz, pl. lakcímkártya.

5. Általános egészségügyi értékek

Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk, hogy plazmaadó lehetsz, a következő vizsgálatokat mindenképp el kell majd végeznünk:

• A testhőmérsékletnek 37,5 foknál nem lehet több.
• A normális vérnyomásérték 140/90 Hgmm alatt van.
• Csak azok a személyek adhatnak plazmát, akiknél az IgG határérték a vérben legalább 6 g/l.
• Csak azon személyek adhatnak plazmát, akiknek az összfehérje szintje a vérben legalább 60,0 g/l.

+1 Vércsoport

Bármilyen vércsoporthoz tartozó ember adhat plazmát. A plazma feldolgozása független a vércsoporttól. Épp ezért vércsoport meghatározást sem végzünk el.

Kizáró betegségek, gyógyszerek

• Cukorbetegség
• Magas vérnyomás
• Májgyulladás Hepatitis fertőzések
• Szerv- vagy szövetátültetés
• Szervi megbetegedések
  • súlyos asztma
  • szívritmuszavar
  • vesebetegség
• Autoimmun betegségek
• Vérszegénység
• Daganatos megbetegedések
• Kábítószer, prostitúció

Mikor kell a plazmaadást szüneteltetni?

• Tetoválás, piercing
• Terhesség, szoptatás
• Fogorvos
• Nátha, influenza
• Véradás
• 14 nap/48 óra
• Antibiotikum
• Fájdalomcsillapítók

Rendszeres szűrővizsgálatok a centrumban

A plazmaadók egészségének megőrzése érdekében rendszeres szűrővizsgálatokat végzünk. Ezeken a vizsgálatokon minden olyan fontos értéket megnézünk, amelyet a plazmaadás befolyásolhat, vagy amely befolyásolhatja a vérplazma minőségét. Ezek minden plazmaadó számára teljesen ingyenesek, és rendszeres képet adnak számára az egészségügyi állapotáról.

Rendszeresen vizsgálataink általa következőket kísérjük figyelemmel:

1. Szerológiai vizsgálatok

Különböző vírusok (pl.: az AIDS-t okozó HIV-vírus, hepatitis C és B típus stb.) által okozott friss és régebbi fertőzések kimutatása. Súlyos betegségek, amelyek időben elkezdett terápiájával több szövődmény lefolyása is enyhíthető.

2. Vérnyomás- és pulzusmérés

A hosszabb ideje fennálló magasvérnyomás- betegség kimutatásában segíthet, illetve a pulzusszámeltérés okai között szerepelhet a szívritmuszavar is. A magas vérnyomás „talaján” kialakulhat többek között stroke (agyvérzés), szívelégtelenség, infarktus, mellkasi fájdalom.

3. Testhőmérés

Akut betegséget szűrhetünk ki vele.

4. Összfehérje-meghatározás

A vérben található albumin és globulin mennyiségének mérése. Az albuminhoz nagyon sok gyógyszer és kémiai anyag kötődik, ezeket szállítják az erekben, illetve a megfelelő folyadékháztartás fenntartásában is szerepe van. Máj- és veseproblémákra lehet következtetni a szintjéből. A globulinok az immunrendszer részei, csökkent szintjük krónikus gyulladások, fertőzések esetén látható.

5. IgG – immunglobulin G

Az immunrendszer része. Autoimmun betegségekre, immunhiányos kórképekre, krónikus gyulladásra, limfómára vagy vesebetegségre lehet következtetni belőle.

6. Vérkép-meghatározás

Itt több paramétert is nézünk. Ezek közül kiemelendő a hemoglobinszint, amely a vérszegénységre utalhat. Az egyéb vérképeltérések (MCH, MCV, MCHC) vas- vagy B12-vitaminhiányt jelezhetnek. Vérlemezkeszámot is nézünk, ebből vérzékenységgel járó állapotokra lehet következtetni. A fehérvérsejtszám alapján pedig különböző fertőzésekről kapunk információt. A fehérvérsejtszám- eltérések segítségével a leukémia vagy egyéb vérképző rendszeri betegség is azonosítható. Ezeknél az időben elkezdett modern terápiák akár teljes gyógyulást is eredményezhetnek.

Milyen gyakran lehet plazmát adni?

Vérplazmát a hazai jogszabályok szerint 72 óránként lehet adni, de ez viszonylag kevés ember esetén engedélyezhető. A centrumorvosok egyedileg, személyre szabottan állapítja meg az ideális plazmaadási rutint, van, akinek heti egyet, de van olyan is, akinek inkább a havi 2-3 alkalmat javasolják.

1 év alatt viszont maximum 45 alkalommal lehet csak plazmát adni. Tehát, ha valaki márciusban lett donor, annak következő év márciusáig van lehetősége ezt a 45 alkalmat teljesíteni. Ezen kívül szabály még, hogy egy donor nem jöhet annál több donációra egy adott hónapban, mint amennyin az azt megelőző év adott hónapjában volt: tehát ha tavaly júniusban 4-szer adtál plazmát, akkor ezen év júniusában is maximum csak 4x adhatsz.

A plazmaadók többsége a statisztikák szerint 1,5-2 hetente jár, ami regenerálódásban és időben is tökéletesen belefér mindenki életébe.

Kötelező véradás

Minden plazmaadónak az első plazmaadást követően (jogszabály alapján) fél éven belül kötelező elmennie véradásra. Ha ezt teljesítette, után már csak évente egyszer kell ezt megtennie. A véradásról szóló igazolást annak kiállítása után 1 éven belül tudjuk elfogadni.

Az, aki nem teljesíti a kötelező véradást, az sajnos kizárásra kerül. Véradást évente pár alkalommal a centrumainkban is tartunk, de mindenkinek a Vöröskereszt véradás keresőjét ajánljuk.

Újraalkalmasítás

Természetesen bármikor adódhatnak az ember életében olyan események, amely miatt kénytelen a rendszeres plazmaadását kicsit szüneteltetni. Viszont, ha 2 plazmaadás között több mint 6 hónap telik el, úgy a donornak újra kell magát alkalmasítani, tehát részt kell vennie ismét egy alkalmasító vizsgálaton.