A vérplazmaadás egy hősies, életmentő cselekedet, amely számos orvosi kezeléshez és gyógyszer előállításához szükséges. Ha még nem adtál plazmát, de érdekel a teljes folyamat, vagy épp már készülsz az első alkalomra, ez az útmutató minden fontos tudnivalót összefoglal majd.

Maga a plazma levétele teljesen automatizált folyamat, mely egy gép segítségével történik, és plazmaferezisnek hívják. A plazma- és a jól ismert véradás közötti legfontosabb különbség, hogy a plazmaadás során csak a vér folyékony alkotóelemét, a plazmát veszik le. A vörös- és fehérvérsejteket, illetve a vérlemezkéket visszajuttatják a szervezetbe. Ezért plazmát sokkal gyakrabban lehet adni, mint vért, 365 napon belül akár 45 alkalommal.

Magyarországon a plazmaadás menetének jogi alapjait a vér és vérkomponensek gyűjtéséről és vizsgálatáról szóló egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza. Ebben a jogszabályban azt is meghatározzák, hogy ki adhat plazmát, és hogy ki az, aki átmenetileg vagy tartósan nem tud plazmát adni. Ezenfelül intézményekre bizonyos európai és nemzetközi szintű irányelvek is érvényesek. Ezek a jogi szabályozások minden plazmacentrumra nézve kötelező érvényűek, és nem térhetnek el tőlük.

Plazmaadás fajtái

A vérplazmaadásnak két különböző módja van:

1. Teljes véradással történő plazmaadás

A donor egy hagyományos véradáson vesz részt, ahol az összes vérkomponenst (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék és plazma) leválasztják. A laboratóriumban ezeket szétválasztják, és a plazmát további feldolgozásra küldik. Ez a módszer kevésbé gyakori, mivel jóval kevesebb plazmát tudnak így kinyerni, mint a célzott plazmaferezissel.

2. Plazmaferezis – célzott plazmaadás

A plazmaferezis során a donor véréből egy gép kiválasztja a plazmát, majd a vér többi alkotóelemét visszajuttatja a szervezetbe. Ez a módszer kíméletesebb, és lehetővé teszi, hogy egy donor évente akár 45 alkalommal is adhasson plazmát. A modern plazmaferezis-gépek gyorsak és hatékonyak, így a levétel rövidebb időt vesz igénybe és kevesebb kellemetlenséggel jár.

Plazmaadást megelőző alkalmassági (első) vizsgálat

Mielőtt valaki plazmaadó lesz, részt kell vennie egy általános, ingyenes egészségügyi szűrővizsgálaton. Itt olyan paramétereket néznek és vizsgálnak meg, amik alapján kiderül, hogy alkalmas-e valaki plazmaadónak. Az első vizsgálat célja annak biztosítása, hogy kiderítse, hogy a donor egészségi állapota megfelelő-e ahhoz, hogy plazmaadó legyen. Az alkalmassági vizsgálat során kiszűrik azokat a lehetséges kockázati tényezőket, amelyek problémát okozhatnak a plazmaadás során, illetve ellenőrzik a donor egészségügyi hátterét. Ezért is fontos megérteni, hogy csak egészséges ember lehet plazmadó. A centrumok esetlegese elutasítás mindig megalapozott és elsősorban a jelentkező biztonságát tartja szem előtt.

Milyen alapvető feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy plazmaadó lehess? Milyen kizáró okok vannak? Itt mindent összeszedtünk Neked. 

Az alkalmassági vizsgálat lépései:

• Személyes adatok rögzítése: A következőket mindenképp magával kell hozni a jelöltnek:
  • érvényes fényképes igazolvánnyal kell igazolnia magát (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány).
  • lakcímkártya
  • TAJ kártya (ha nincs meg, akkor hivatalos dokumentum kell, ahol ennek a száma, illetve a személyi szám is szerepel).
  • állandó betegség esetén ezekről a legfrissebb egészségügy lelet
• Egészségügyi kérdőív kitöltése: A kérdések a donor egészségügyi kórtörténetére, életmódjára és esetleges betegségeire vonatkoznak.
• Alapvető egészségügyi vizsgálatok: Vérnyomás, pulzus, testhőmérséklet és testsúly mérése.
• Vérvizsgálat: Egy kis mennyiségű vért vesznek laborvizsgálatok céljából. Az ellenőrzések közé tartozik a fertőző betegségek szűrése (pl. HIV, hepatitis B és C), valamint a vérkép elemzése.
• Orvosi konzultáció: A centrum orvosa alaposan átvizsgálja a donor egészségi állapotát és megbeszéli vele a plazmaadással kapcsolatos tudnivalókat.

Ha az eredmények megfelelőek, a donor alkalmasságot kap, és hivatalosan is megkezdheti a plazmaadást. A véreredmény kiértékelése 3-5 munkanap, ennyi idő biztosan eltelik az első vizsgálat és az első plazmaadás között.

A CSL-nél az első vizsgálat során a vérminta leadása plazmaadással is lehetséges, amiért aznap már juttatás is jár.

Hogyan készülj fel a plazmaadásra?

A sikeres plazmaadás érdekében érdemes az alábbi előkészületeket megtenni:

• Megfelelő folyadékbevitel: A vizsgálat előtti 24 órában legalább 2-3 liter vizet kell inni, hogy a vérkeringés megfelelően hidratált legyen.
• Egészséges étrend: A vérplazma minősége szempontjából fontos, hogy a donor elkerülje a zsíros és nehéz ételeket már az előző napon is, DE soha nem szabad éhgyomorral érkezni. Plazmaadás előtt 1,5 órával érdemes enni valami könnyűt.
• Alvás és pihenés: Fontos, hogy a donor kipihenten érkezzen, így minimálisra csökkenthető az esetleges rosszullét kockázata.
• Szükséges dokumentumok előkészítése: személyi igazolvány, donorkártya

Megbetegedtél, esetleg bevettél egy fájdalomcsillapítót? Esetleg alkoholt ittál előző este vagy épp tetoválást csináltattál? Kérdőjelek vannak benned, hogy így jöhetsz-e plazmát adni? Ezen az oldalon minden esetet összeszedtünk, ami miatt előfordulhat, hogy nem tudsz plazmát. 

Hogyan történik a plazmaadás?

1. Vizsgálatok plazmaadás előtt

Minden plazmaadás előtt felmérjük az aktuális egészségi állapotod.

Amikor megérkezel azonosítanod kell magad a donorkártyával. Ezután a táskát, kabátot helyezd el a rendelkezésre álló zárható szekrényekbe.

Minden plazmaadás előtt donoralkalmassági vizsgálatot végzünk. A donoralkalmasság megítélése a kitöltött kérdőív, a mért élettani értékek, és a fizikális vizsgálat eredményei alapján történik: ki kell töltened egy kérdőívet, majd központunk asszisztense ellenőrzi a vérnyomásod, pulzusod, testhőmérsékleted és a véred hemoglobin szintjét. Továbbá minden plazmaadás előtt megmérjük a donor testtömegét is. Emellett a centrumorvossal is lesz egy rövid beszélgetés.

Ezen kívül minden plazmaadáskor és vérvételnél a vért vagy a plazmát laboratóriumunkban szűrővizsgálatoknak vetjük alá. Ezek során a HIV (az AIDS-t okozó vírus), a Hepatitis A, B és C vírus (a májgyulladás különböző formái, melyet gyakran „sárgaságnak” is hívnak) és a parvovírus B19 esetleges jelenlétét is megvizsgálják. Ezenkívül rendszeresen megmérjük az összfehérje szintet és immunglobulin G (IgG) értéket. Egyes esetekben orvosunk további vérvizsgálatokat is javasolhat, melyek a donor biztonságát és a plazma jó minőségét biztosítják. Ha eredményeid a megadott határértékeken kívül esnek, akkor a továbbiakban Te egy bizonyos ideig, ritka esetben tartósan, nem fogsz tudni plazmát adni.

2. Plazmaadás menete

Ha az értékeid rendben vannak és látszik, hogy felkészülten érkeztél, indulhat a plazmaadás.

Először a donációs teremben az asszisztens megmutatja neked azt a kényelmes ágyat, amire fel tudsz feküdni. Minden ágy nagyon kényelmes és ergonomikus, tehát a felső tested fentebb van, a fejed jól támasztja alá, kellemes, picit döntött üléshelyzetben leszel majd.

A plazmaadás a tűszúrás helyének fertőtlenítésével kezdődik. Ugyanúgy, mint a véradásnál, egy vénát keresnek a könyökhajlatban, melyet egy injekciós tűvel megszúrnak, és ezzel elkezdődött a plazmaadás. Maga a folyamat ezen része nagyon hasonló, mint a véradás, a különbség a plazmát kiválasztó gépben, a ferezis gépben van.

A plazmaferezist végző gép elválasztja a plazmát a vértől, és azt egy palackba gyűjti. Néhány perc múlva a levétel automatikusan megáll, és megkezdődik a vér visszajuttatása. Ekkor már ugyanazon a vénán keresztül visszakapod a vörös- és fehérvérsejteket, illetve a vérlemezkéket. Ez a váltás a vér levétele és visszajuttatása között többször megismétlődik. A donáció elején kapsz egy stresszlabdát is, amit érdemes minden levétel közben néhányszor megszorítani. Az utolsó visszajuttatásnál sóoldatot is kapsz. A plazmaadás általában 35-45 percet vesz igénybe, a folyamat végén pedig egy hangjelzés hallható. Munkatársaink eltávolítják a tűt, és ezzel a plazmaadás befejeződik. Még néhány percig egy vattacsomót kell a szúrás helyére nyomnod, mielőtt azt leragasztják.

A leragasztást követően még 2 óráig nem szabad a kötést eltávolítani.

Annak megakadályozására, hogy a vér megalvadjon a plazmaadás során, kis mennyiségű véralvadásgátló anyagot kevernek hozzá. A vér visszajuttatása során ennek a folyadéknak egy része a testedbe is bekerül, azonban nincs hatással a szervezet saját véralvadási folyamataira.

A plazmaadás után még legalább 30 percig a plazmaközpontban kell maradnod. Így tudunk meggyőződni arról, hogy a szúrás helye megfelelően behegedt, és így láthatjuk, hogy a szervezeted jól viselte-e a plazmaadást. Ez alatt az idő alatt nyugodtan igyál valamit, hogy pótold az elvesztett folyadékmennyiséget.

Fájdalmas-e plazmaadás?

A plazmaadás általában nem fájdalmasabb, mint egy szokásos vérvétel, de néhány szokatlanabb érzéssel járhat.

Mit érezhetsz plazmaadás közben?

• Szúrás érzése: A tű behelyezésekor lehet egy rövid, szúró érzés, hasonlóan a vérvételhez.
• Hideg érzés: Mivel a levett vérből a sejtes elemeket visszajuttatják a szervezetedbe, sokan hidegnek érzik ezt a folyamatot.
• Bizsergés, zsibbadás: Az antikoaguláns (véralvadásgátló), amelyet a visszaadott vérhez kevernek, néha bizsergő érzést okozhat a szájban vagy az ujjakban. Ez gyorsan megszűnik, ha szólsz az asszisztensnek, aki kalciumtablettát ad ilyenkor neked.
• Enyhe fáradtság: Mivel folyadékot veszítesz, a plazmaadás után előfordulhat enyhe fáradtság vagy szédülés, de ez legtöbbször gyorsan elmúlik.

Ezen kívül:

• ha valaki fél a tűtől vagy a vér látványától, pszichésen megviselheti.
• ha nem iszol elég folyadékot előtte, szédülés vagy gyengeség jelentkezhet.

Tehát a plazmaadás maga nem fájdalmas. Erre is igaz, hogy minél többször adsz majd, annál gyorsabb és könnyebb lesz.

Mi az a plazmaferezis gép?

A plazmaferezis gép egy speciális orvosi eszköz, amely lehetővé teszi a vérkomponensek szétválasztását és a plazma levételét, miközben a vér többi részét visszajuttatja a donor vagy beteg szervezetébe.

Hogyan működik a plazmaferezis gép?

• Vérvétel: A donorból vagy betegből egy tű segítségével vért vesznek.
• Vérkomponensek szétválasztása: A gép centrifugális vagy szűrőrendszeren keresztül elválasztja a plazmát a vér többi részétől (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék).
• Plazma kiszűrése
• A vér többi részének visszajuttatása: A sejtes elemeket fiziológiás sóoldattal vagy fehérjepótlóval keverve visszavezetik a szervezetbe.

Milyen típusú plazmaferezis gépek léteznek?

• Centrifugás gépek: A vért gyors forgással szétválasztják különböző sűrűségű komponensekre. Ezt használja a CSL Plasma is.
• Membránszűrős gépek: Egy speciális szűrő segítségével választják szét a plazmát és a vérsejteket.

A modern plazmaferezis gépek gyorsak, biztonságosak és automatizáltak, így minimalizálják a kellemetlenséget a donorok és a betegek számára.

Mennyi plazmát vesznek le egy alkalommal?

A levenni kívánt plazma mennyiségét mindig a testsúly alapján határozzuk meg:

Férfiak esetén:

• 50-60 kg közötti donorsúly esetén: 650 ml + minták
• 60 kg feletti donorsúly esetén: 850 ml + minták

Nők esetén:

• 50-60 kg közötti donorsúly esetén: 650 ml + minták
• 60-70 kg közötti donorsúly esetén: 750 ml + minták
• 70 kg feletti donorsúly esetén: 850 ml + minták

Ezek teljesen normális mennyiségek, különösképp nem viselik meg a szervezetet.

Mennyi ideig tart a plazmaadás?

Egy plazmaadás ideje sok mindentől függ, többek között az előtte elfogyasztott folyadék mennyiségétől is. Ha elegendő folyadékot viszel be, akkor biztosan sokkal könnyebb és gyorsabb is lesz a plazmaadásod.

A másik tényező, hogy minél többször adsz, annál jobban megszokja a tested, kitapasztalod, hogy mire reagál jól a szervezeted, ezzel is megkönnyítve a plazma levételét.

Mindezek függvényében azt mondhatjuk egy 35-45 perces folyamatról van szó.

Mi történik, ha nem sikerül a plazmaadás vagy megszakad a folyamat?

Ha a plazmaadás nem sikerül vagy a folyamat megszakad, többféle forgatókönyv lehetséges, attól függően, hogy mi okozta a problémát.

Lehetséges okok és következmények:

1. Véna-problémák

Ha a tű nincs jól behelyezve, vagy a véna „elmozdul”, előfordulhat, hogy a gép nem tudja megfelelően leválasztani a plazmát. Ilyenkor a folyamatot leállítják, és szükség esetén megpróbálják újra egy másik karból.

2. Gépi hiba vagy műszaki probléma

Ha a plazmaferezis gép meghibásodik, a folyamat megszakad, és az addig levett vért vagy plazmát visszajuttathatják a donor szervezetébe.

3. Véralvadásgátló mellékhatásai

A gép egy alvadásgátló anyagot kever a visszajuttatott vérbe, amely néha bizsergést, zsibbadást (hypocalcaemia) okozhat a szájban vagy az ujjakban. Ha ez erősebb tüneteket okoz, az adást megszakítják, és kalciumtablettát vagy italt adhatnak a donornak.

4. Rosszullét vagy szédülés

Ha a donor szédül, hányingere van, vagy gyengének érzi magát, az adást megszakíthatják. Ennek oka lehet alacsony vérnyomás, folyadékhiány, vagy stressz. Ilyen esetben fektetik a donort, vizet és egy kis édességet adnak neki.

Mit tegyél, ha megszakad a folyamat?

• Ha nem érzed jól magad, szólj az asszisztenseknek!
• Pihenj egy kicsit, igyál vizet, és egyél valami könnyűt.
• Ha többször is előfordul, érdemes megbeszélni az orvossal vagy a központ személyzetével, hogy van-e megoldás (pl. több folyadékfogyasztás, másik vénába szúrás stb.).
• Általában nincs komoly következménye, ha egy plazmaadás megszakad, de ha gyakran előfordul, érdemes kivizsgálni az okát.

Mire kell odafigyelni plazmaadás közben és után?

Plazmaadás közben nem kell sok mindenre odafigyelned, ez az időszak inkább a relaxációé. Ilyenkor nyugodtan nézhetsz tévét, hallgathatsz zenét, olvashatsz vagy szimplán pihenhetsz.

Ami viszont nagyon fontos: plazmaadás során tilos rágózni és bármit fogyasztani, mert könnyen a torkodon akadhat.

Ezen kívül, ha bármi furcsa dolgot tapasztalsz magadon, mindenképp szólj az asszisztenseknek.

Plazmaadás utáni teendők:

• Közvetlen a plazmaadás után kötelezően a centrumban kell maradnod még 15-30 percet, hogy lássuk, jól viselted a folyamatot.
• A szúrás helyének védése.
• Folyadékpótlás: 1-2 liter víz fogyasztása ajánlott még aznap utána.
• Pihenés: Kerülni kell a megerőltető fizikai aktivitást.
• Táplálkozás: Fehérjedús ételek fogyasztása segíti a regenerálódást.
• Dohányzás és alkohol kerülése: plazmaadás előtt és után is pár óráig érdemes mellőzni.

Plazmaadás után a tű helyének megfelelő ápolása segít a gyors gyógyulásban és a kellemetlenségek elkerülésében.

Íme néhány hasznos tanács:

• Hagyd a kötést a szúrás helyén legalább 2-3 órán át – ez segít elállítani az esetleges vérzést és megóv a szennyeződésektől.
• Kerüld a fizikai megterhelést (pl. nehéz tárgyak emelését) a plazmaadás napján, hogy ne nyíljon meg a seb.
• Ne nyomkodd, ne vakard a tű helyét, még akkor sem, ha viszket! A sebnek idő kell a gyógyuláshoz.
• Kerüld a forró fürdőt vagy szaunázást a plazmaadás napján – a hő miatt a seb könnyebben vérezhet újra.
• Ha bármilyen duzzanatot, bőrpírt vagy fájdalmat észlelsz, jelezd nekünk, vagy keresd fel az orvosodat.

Miért van szükség plazmaadásra?

A plazmaadás életeket menthet, mert a levett vérplazmából olyan gyógyszereket és kezeléseket állítanak elő, amelyekkel súlyos betegségeket és állapotokat lehet kezelni.

Fő okok, amiért szükség van plazmára:

1. Gyógyszerek előállítása, betegségek kezelése

• A plazma fehérjékben gazdag, amelyeket feldolgoznak és gyógyszerek alapanyagaként használnak.
• Például:
  • Immunglobulinok → Autoimmun betegségek, immunhiányos állapotok kezelésére (pl. primer immunhiány, Guillain-Barré szindróma, myasthenia gravis).
  • Albumin → Égési sérülések, májbetegségek, súlyos fertőzések kezelésére.
  • Véralvadási faktorok → Hemofília és más véralvadási zavarokban szenvedő betegek számára.

2. Nincs mesterséges alternatívája

A vérplazma nem állítható elő mesterséges úton, csak emberektől lehet begyűjteni. Ezért folyamatosan szükség van önkéntes plazmaadókra.

3. Kritikus helyzetek, például járványok és balesetek

• Egyes vírusfertőzések után az emberek vérében lévő ellenanyagokat (pl. COVID-19 utáni rekonvaleszcens plazma) felhasználhatják a betegségek kezelésére.
• Súlyos égési sérülések és balesetek esetén a plazma segíthet a vérkeringés stabilizálásában.

Miért fontos, hogy rendszeresen adjunk plazmát?

• A plazmaadáshoz szükséges fehérjék feldolgozása hónapokat vesz igénybe.
• A kereslet folyamatosan nő, mert egy beteg élete során akár több ezer liter plazmát is igényelhet.
• Egyetlen adományozás nem elég, mivel egyes gyógyszerek előállításához több száz vagy ezer plazmaadó szükséges.

Ha valaki plazmát ad, közvetlenül segíthet betegek ezrein világszerte.

Vannak-e veszélyei a plazmaadásnak?

Szerencsére szinte soha vagy nagyon ritkán fordulnak elő problémák, ezek is többségében a donor felkészületlensége (pl.: nem megfelelő étkezés és folyadékfogyasztás) miatt vagy a túl sűrű plazmaadás miatt.

Törvényi kötelezettségünk, hogy minden lehetséges, még a legkevésbé valószínű mellékhatásokról is tájékoztassunk.

A következő mellékhatások lehetnek:

1. A vérkeringés reakciói, például szédülés, nyugtalanság, sápadtság, izzadás vagy rövid ideig tartó eszméletvesztés. Kérünk, hogy azonnal jelezd, ha a fenti tünetek első jeleit tapasztalod, munkatársaink készséggel segítenek Neked.
2. Viszkető érzés a száj körül vagy az ujjbegyekben és a kézen, melyet a plazmaadás során adott véralvadásgátló szer okoz. Ez általában egy kalciumos pezsgőtablettával gyorsan elmulasztható.
3. A szúrás helyén vérömlenyek, erősebb vérzés és/vagy fertőzések (pl. a véna irritációja/gyulladása) alakulhatnak ki, melyeket adott esetben kezelni kell. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a vérömleny kialakulása a plazmaadás lehetséges kísérőjelensége. Ritka, kivételes esetekben a vérömleny nagyobb területen is kialakulhat, akadályozva ezzel az érintett kar mozgathatóságát.
4. Az idegek átmeneti vagy tartós károsodása (érzékelési zavarok, érintésre való érzékenység, ideggyulladások), és az ebből eredő bénulások.
5. Légembólia: a plazmaferezist végző gép több érzékelő segítségével ellenőrzi a csövet, hogy ezt a kockázatot minimálisra csökkentse.
6. Trombózis, amely a plazmaadáskor a folyadékveszteség következtében alakulhat ki. Kérjük, tartsd be az ajánlott folyadékbeviteli szabályokat, és a kérdőívünkre lelkiismeretesen válaszolj.
7. Ritkán előfordulhat, hogy az előrelátható mennyiségnél több plazmát vesz le a gép. Ebben az esetben központunk orvosa ennek megfelelően tanácsokkal lát el Téged. Bármilyen nemkívánatos mellékhatás esetén a központ orvosa az Te érdekedben jogosult a megfelelő orvosi intézkedéseket megtenni.

Mi a különbség a plazmaadás a véradás között?

A plazmaadás és a véradás hasonló folyamatok, de fontos különbségek vannak köztük az eljárás, a gyakoriság és a felhasználás szempontjából.

1. Az eljárás módja

• Véradás: Ilyenkor a teljes vért veszik le, amely tartalmazza a vörösvértesteket, fehérvérsejteket, vérlemezkéket és a plazmát is.
• Plazmaadás (plazmaferezis): A vért egy speciális plazmaferezis gép dolgozza fel, amely kivonja a plazmát, és a vér többi részét (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) visszajuttatja a szervezetbe.

2. Időtartam

• Véradás: Általában 10-15 perc alatt lezajlik.
• Plazmaadás: Több időt vesz igénybe, általában 35-45 percet.

3. Gyakoriság

• Véradás: A teljes vért 56 naponta (férfiaknál) vagy 90 naponta (nőknél) lehet adni, mert a vörösvértesteknek idő kell a visszapótláshoz.
• Plazmaadás: Mivel a vörösvértesteket visszakapod, akár hetente 2-szer is adhatod, de minimum 72 óra szünet kell a két alkalom között.

4. Felhasználás

• Véradásból származó vér: Vérátömlesztésre használják műtéteknél, baleseti sérülteknél, vérszegény betegeknél.
• Plazmaadásból származó plazma: Gyógyszerek és terápiás készítmények (pl. immunglobulinok, véralvadási faktorok) előállításához, illetve égési sérültek, májbetegségben szenvedők, immunhiányos betegek kezelésére.

5. Regenerálódás

• Véradás után: A szervezetnek több hétre van szüksége, hogy pótolja a vörösvértesteket és egyéb vérsejteket.
• Plazmaadás után: A plazma gyorsan újratermelődik, már néhány nap alatt teljesen visszaáll a normál szintre.

Bárhogy is nézzük, a legfontosabb mindkét esetben: életeket lehet velük menteni.

Tudtad? Minden plazmaadónak 1 donorév alatt kötelező 1 véradáson is részt vennie.

Érdekességek a plazmaadásról

1. Plazmaadás és a mikroműanyagok kiürülése

Egy friss kutatás szerint a rendszeres vér- és plazmaadás segíthet csökkenteni a szervezet mikroműanyag-terhelését. A mikroműanyagok bekerülnek a véráramba az ételekből, italokból és a környezetből, de mivel a plazmaadás során jelentős mennyiségű vérplazma távozik, ez hozzájárulhat a felhalmozódott mikroműanyagok eltávolításához. Erről itt írtunk egy összefoglaló cikket. 

2. A rendszeres plazmaadás egészségügyi hatásai

• Javíthatja a vérkeringést: Mivel a plazma gyorsan pótlódik, a szervezet fokozottan termeli az új vérkomponenseket, ami elősegítheti a vér frissességét.
• Jótékony hatással lehet az agyműködésre: Egyes kutatások szerint a vér „megújítása” segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, mivel a vérben található toxikus fehérjék szintje csökkenhet.

3. A világ legnagyobbjai

Az Egyesült Államok és Németország termeli a világ plazmakészítményeinek 70%-át, mivel itt engedélyezett a fizetett plazmaadás.

Az amerikai donorok évente akár 104-szer is adhatnak plazmát, ami jóval több, mint itthon.

4. Történelem: hogyan mentette meg a plazma a katonákat?

A második világháború alatt a plazmát „csodaszérumként” emlegették, mert az amerikai katonák sebesüléseinél használták a vér pótlására. Az első nagyüzemi plazmagyűjtést ekkor kezdték el, és ezzel rengeteg életet mentettek meg.

A modern plazmaipar fejlődése a világháborús tapasztalatokból ered.

5. A világ egyik legextrémebb plazmaadója

2018-ig egy ausztrál férfi, James Harrison, becenevén „Az aranykarú ember”, több mint 1170-szer adott plazmát, és az ő speciális ellenanyagai miatt körülbelül 2,4 millió újszülött életét mentették meg a Rh-összeférhetetlenség elleni kezelésben.

Az ő rekordját 2022-ben megdöntötte Brett Cooper amerikai férfi, aki 1064 liter plazmát adott, ami több mint 1200 plazmaadást jelent.