“Ösztönből csinálom, ez nekem egy szívbeli dolog” – Interjú Aranyosi Péterrel, a Vér Nagykövetével

Az interjú első másodpercétől kezdve olyan, mintha egy stand up estére ültünk volna be, amire bizony már lassan egy éve nem volt lehetőségünk. Egy olyan előadásra, ahol vicces szituációk és komoly témák váltogatják egymást. Kiváló humorista, aki közvetlen stílusával telefonon is képes szórakoztatni. Immáron több mint 30 éve a humor szerelmese, 2021-ben pedig a Vér Nagykövete. Egy őszinte, igazi szívember.
Aranyosi Péter humoristával beszélgettünk.

– Nem fogsz meglepődni az első kérdésen: egy olyan ember, aki humoristaként él-hal a közönségéért, igazi világutazó, focimeccsekre járó, társasági lény…
Hogy élted meg az elmúlt lassan 1,5 évet? Mi hiányzik a legjobban?

– A legjobban a mozgás, az, hogy mehessünk, járjuk az országot. A közönség is hiányzik persze, de hála a jó istennek, benzinkutakon, csemegeosztályon, a boltokban mindig megtalálnak a helyzetek, ilyenkor pedig simán rögtönzök egy műsort. Mivel felújítunk, így gyakori látogatója vagyok a barkácsáruházaknak is, ott is rendszeresen szóróm a humorbombákat, a vásárlók nagy örömére. Ami a legjobb, hogy ők is mesélnek nekem, fantasztikus építkezéses sztorikat hallok, ami pedig az új önálló estemhez, a Mesteremberekhez remek alapul szolgál.

– Nehezebben születnek most a poénok?

– Érdekes módon a poénok jönnek. Egy humoristától nem lehet ezt elzárni, a pandémia sem tudta. Ha nem is folyamatosan, de azért folyik ki belőlem a humor, úgyhogy ez így rendben van. Talán amitől kicsit nehezebb, hogy mi abból táplálkozunk, hogy a barátainkkal, kollégákkal el szoktunk menni néha 3-4 napra valahova, ahol egyrészt kidumáljuk magunkat, másrészt meg mindig valami kaland ér bennünket, amit aztán lelkesen lehet mesélni a közönségnek. Na, ezek most így elmaradtak.

– Azt mondtad még pár éve, hogy ha a színpadon kidumálod magad, akkor nyugton van otthon a
család. Most mi a helyzet?

– Igen, így van. Most egy kicsit jobban kapják ők is, meg talán többet telefonálok. Közönségem most is van, csak mindegyiket fel kell hívni külön. A poénok azok áradnak, úgyhogy ezek a közös, barátokkal való telefonálgatások nagyok jók. Azért ez nem ugyanaz, mint a színpadon. Most már nyit a Dumaszínház, lassan beindulnak a fellépések. Hiányoztak is már ezek, kicsit félek is, de már nagyon várom.

– Ebben az időszakban online sem lettél aktívabb.

– Annyit csináltam, hogy a YouTube-csatornámat a kezembe vettem, és előszedegettem azokat a régi videókat, amik csak ott álltak a szekrény alján, amikről azt gondoltam, na, majd nyugdíjas koromban milyen jó emlékek lesznek. Heti rendszerességgel rakok fel videókat, amiket a rajongók nagy örömmel fogadnak. Az állandó online és Facebook-jelenlét viszont, megmondom őszintén, nem az én műfajom. Egy héten egyszer kiteszek egy dolgot, hogy lássátok, élek, de ennyi.

– Mit gondolsz, a humoristáknak van társadalmi felelősségvállalásuk?

–  Igen, abszolúte van. Ugye, ezt hívják az írástudók felelősségének. Én viszont ezt a műsoraim által közvetítem, nem nagyon szoktam kitenni nevelő célzatú dolgokat a csatornáimra. Az élő műsoraimban mindent elmondok, amit szeretnék, és ami foglalkoztat. Ezalól persze most kivétel a Vér Nagykövete címem.

– Ha pedig már témánál vagyunk: rendszeres véradó is vagy.

–  Igen, 20 éves korom környékén kezdtem el vért adni, mert kiderült, hogy magas a vérnyomásom. Akkor mindenféle kivizsgáláson vettem részt, és kiderült, hogy sűrű a vérem. Azt javasolták, hogy adjak vért, mert akkor attól majd hígul. Úgyhogy lassan 30 éve adok vért, de bevallom, nem tudom, hányszoros véradó vagyok, én csak megyek és segítek.

– Egyszer azt mondtad, hogy ha már nem leszel humorista, akkor Nagy Segítő Ember szeretnél lenni, aki majd egy-egy jó ügy mellé áll. Itt vagyunk 2021-ben, és habár nem önszántadból szünetelteted a munkásságod, mégis: a Vér Nagykövete lettél.

– Az az igazság, hogy ha nem lenne ez a helyzet, és most is mindennap fellépnék, ezt akkor is beleszorítottam volna az időmbe. Így viszont persze könnyebb, és őszintén, felszabadítóbb is, hiszen emiatt mindig vidékre kell utazni, tehát az a fajta mozgás, amit hiányoltam, most megvan. Elmegyünk egy városba egy híres emberrel, vért adunk… Jót teszünk, és közben tényleg nagyon jól is esik. A Vér Nagykövetséget, mint a színpadi fellépéseket is, ösztönből csinálom, ez nekem egy szívbeli dolog. Nem tudnám másképpen csinálni, még ha akarnám se.

– Pontosan mi a feladatod?

– Volt egy véradó generáció, amelylassan kiöregedett vagy kihalt. Nekem az a feladatom, hogy a mostani 20-as, 30-as fiatalokból alakuljon ki egy hasonló, akik átveszik majd a stafétát. A feladatom annyi, hogy felkeresek hírességeket, és annyit kérek tőlük, hogy jöjjenek el, adjanak vért. Erről csinálunk egy kis videót is, amit meg tudnak osztani a közösségi oldalaikon. Mivel ezeknek az embereknek sok követőjük van, így talán ösztönözni tudják a követőiket a véradásra. Mindig én választom ki, hogy ki legyen a következő híresség. Eddig szerintem nem lőttem mellé, például Pamkutya nagyon jó választás volt, hiszen ezek a netes srácok igazi példaképek, minden gyerek és fiatal őket nézi. A következő kiszemeltem egyébként Kadarka Endre szuperriporter lesz, ami azért is érdekes, mert a velem készített interjúja is hozzásegített ahhoz, hogy most én legyek a Vér Nagykövete. Erre mondják, hogy akasztják a hóhért.

– Azt tudod, hogy miért épp rád esett a választás?

– Nincs különösebb sztorija. Megkerestek az OVSZ-től, hogy mi lenne, ha én lennék a Vér Nagykövete, és nyilván olyan 0,004 másodpercet gondolkodva természetesen igent mondtam. Nagyon fontos dolognak tartom, plusz mivel rendszeres véradó vagyok, és szívesen vállalok jótékonysági dolgokat is, így tényleg nagy megtiszteltetés. Ha minden visszaáll, akkor is ekkora lendülettel fogom csinálni, sőt, ezt nagyon sokáig szeretném még csinálni. Szívvel-lélekkel.

– Milyen nagykövet szeretnél még lenni?

– Ami voltam már, az a Sör Nagykövete, de aminek nagyon nagy követe lennék még ,az mondjuk a bor. Persze ne feledkezzünk még egy fontos címről, ami igazán testhez álló lenne számomra: a női mellek nagykövete is lehetnék, mivel köztudatottan a mammográfia lelkes híve vagyok.

– Most tekintsünk kicsit előre. Az embereket sok negatív esemény érte a COVID alatt. Magány, veszteségek. A humor erre is gyógyír lehet?

– Irtózatos feszültség van az emberekben. Sokan elvesztették a munkájukat, azt se tudják, hogy lesz-e melójuk vagy életük, kitudják-e fizetni az albérletet. Ezek az emberek persze hogy idegesek, és nem látják a jövőjüket, ezt teljesen meg lehet érteni. Erre kell valami, nem kérdés. Én azt szoktam mondani, hogy napsütés, humor és szerelem. Ez a három dolog az, ami ezeket most gyógyíthatja.

– A humoristáknak akkor ezzel lesz feladatuk…

– Igen, lesz feladatuk. Erre más nincs. Nagyon kell már az embereknek a humorbevitel.

– A Mesteremberek önálló ested kész, indulnak a fellépések. Várhatunk még valamit idén tőled?

– Igen, hogyne. Lesz Dombóvárival is egy közös estem, Badárral is, és Vida Péterrel is van egy közös estünk. Plusz Csernussal is tervezünk egy közös fellépést, tehát az is havi egyszer látható lesz. Olyan bohóckodás lesz, pszichobohóckodás: rátapos a nyakamra, a szó szoros értelmében a hátamra áll, érdekes lesz.

– Van pontos terved a jövőre nézve? Olyan dolgok, amiket máshogy fogsz csinálni a szakmádban
vagy a magánéletedben?

– Rengeteget mentem az elmúlt 10 évben, autóban éltem. El is mondtam már több fellépésen, hogy most már be szeretnék mutatkozni a kisebbik fiamnak, hogy én vagyok az apád, mint Darth Vader. Sokat mentem, nagyon sokat dolgoztam, ezért 2-3 éve hoztam egy döntést. Már jóval kevesebb fellépést vállalok, így nekem a pandémia nem okozott már akkora problémát, mert én valahol ezt a féket akartam. Tehát lassacskán így 50 felé már más számít. Megígértem a fiaimnak, hogy elviszem őket a Bayern München Stadionba, én pedig Nápolyban meg szeretném nézni Maradona stoplis cipőjét, amelyhez sírva lehet imádkozni. Ha pedig nem lesz már annyi fellépés, akkor a barátaimnak főzöm a gulyáslevest a telken, és vérképzést segítendő vörösborokat fogyasztunk.

Aranyosi Péter

Aranyosi Péter Karinthy-gyűrűs humorista. A Dumaszínház tagja, a Showder Klub egyik állandó fellépője. A Rádiókabaré munkatársa volt, majd az Esti Showderhez került, a műsor indulásakor a Design Center rovat felelőseként dolgozott. Közönségszervezője volt a Mónika show-nak is, majd a Godot Dumaszínházban kezdte meg fellépéseit.
Erősen kötődik szülővárosához, Miskolchoz, ahol 2018-ban megkapta a Miskolci Múzsa Díjat.
Imádja a történelmet, a tankokat és a Star Wars-filmeket. Két fiú édesapja.